Szépen lassan közeledik a Valentin nap. Lehet szeretni, és nem szeretni. A Valentin nap legtöbb ellenzője azzal érvel (és nagyrészt igazuk van), hogy ez az ünnep nem a "szerelemről" szól, sokkal inkább üzleti alapon működik. Mások azt mondják, hogy ez egy amerikai ünnep, ünnepeljék nyugodtan ők. De van itt egy apró tény: az anyák napjának ötletét egy államtitkár felesége hozta Amerikából, és bármennyire elüzletiesedett (ez is) azért valljuk be, a magunkénak érezzük.
Természetesen a Valentin napot nem lehet összehasonlítani az anyák megünneplésének gyönyörű hagyományával, de miért ne lehetne ünnepelni a szerelmet, a társunkat. Én ebben az évben egy albummal készülök a férjemnek, ha van kedvetek tartsatok velem az elkészítésében. Ebben a részben egy nagyon egyszerű, de (scrapbookos viszonylatban) gyors és mutatós albumkötést mutatok, a következő héten pedig elkészítjük a borító és a belső lapok (szolid) dekorációját.
Szükséges anyagok és eszközök (az albumalaphoz):
- 6 db 12"x12"-es scrapbook papír (én a Stampéria BLUES nevű papírkészletével dolgoztam)
- Textilragasztó
- Média ragasztó matt
- Ecset (a ragasztó felviteléhez)
- Szike vagy sniccer
- Vágóalátét
- Olló, ceruza
- Egy régi farmer (néhány darabja)
- Fém vonalzó (mindenképpen olyan, amelyiken a centiméter mellett inch-es beosztás is van)
- Vastagabb karton (én pizzás dobozt használtam)
Először engedjétek meg, hogy bevezetésképpen írjak néhány szót a scrapbook papírokról. Amikor egy scrapbookos száját elhagyja ez a szó: "scrapbook papír", akkor nagy általánosságban a szabvány 12x12 inch-es kétoldalas, vastagabb (160 gr/m2 feletti) papírra gondol. Természetesen léteznek egyoldalas verzióban, vékonyabb kivitelben és különböző méretekben. A 12x12 inch (12" x 12 ") körülbelül 30,5 x 30,5 centiméternek felel meg. Ezen kívül a további szabvány méretek: a 6x6 inch (kb. 15x15 cm), a 8x8 inch (kb. 21x21 cm) és ritkább esetben a 8,5 x 11 inch (majdnem A4).
Kezdő scarpbookosként könnyű elveszni a papírok tengerében. Összevásárolunk mindenfélét, ami megtetszik, aztán amikor albumot szeretnénk készíteni, rájövünk, hogy ezek egyáltalán nem passzolnak egymáshoz. Ilyenkor nagy segítség lehet a papírkészlet. Ezek olyan, designerek által tervezett kollekciók, amikben a papírok (színben, mintázatban stb.) már eleve össze vannak hangolva. Nem lehet mellélőni velük. A legtöbb papírkészlet azonban ennél is többet nyújt azzal, hogy vannak benne kivágható díszítőelemek (tag-ek, borítékok stb.), amelyek felhasználásával tovább dekorálhatjuk a készülő alkotásunkat.
Most, hogy gyarapítottuk az elméleti tudásunkat a scrapbook papírokkal, jöhet az érdemi munka. A végleges albumunk 6x6 inch méretű lesz, így első lépésként, vágjuk félbe a kétoldalas papírjainkat (egy darab kivételével, amiből majd a borító készül!) úgy, hogy egy papírból 2 db 6x12 inch-es darabot kapjunk. Mindkét darabnak a másik oldalát fogjuk használni, így lesz 10 darab különböző mintájú oldalpárunk.
A különféle mintájú papíroknál ügyeljünk rá, hogy a vágással ne tegyük tönkre a meglévő design-t. Ha kell forgassunk a papíron (vágás előtt), találjuk ki hogyan is álljon az albumban. A fenti fotónál például nagyon vigyáztam, hogy a papírt vízszintesen vágjam el, nehogy véletlen a madárka fejjel (csőrrel) lefelé landoljon.
A 12x6 inch-es lapokat a hosszabbik oldal felezővonala mentén (6 inch-nél) biegeljük meg. Nem káromkodom, ez egy nyomdatechnikai kifejezés. Azt jelenti, hogy a (vastagabb) papírokat egy tompa élű biegelő szerszám segítségével előre "benyomjuk" a hajtási élben. Erre azért van szükség, mert ha a vastag papírt simán hajtanánk meg, akkor a felülete megrepedezne, "eltörne".
Ceruzával jelöljük be a felezőpontot és a csontkéssel biegeljük. (Régebben egy kiürült golyóstollat használtam erre a célra, és az is tökéletes!)
A biegelés mentén hajtsuk félbe a papírt és a szerszámmal még húzzuk át óvatosan az éleket. Ügyeljünk rá, hogy az egyazon papírból levő oldalaknál ellenkező irányba hajtsuk őket össze. Úgy kell gondolkodni, hogy (összehajtva nézve) az egymással szembenéző oldalak maradnak meg, a "külseje" elveszik. (Leírva bonyolultnak hangzik, de a későbbiekben ígérem érthetővé válik.)
Állítsuk össze az oldalak sorrendjét.
Most jöhet az oldalak összeragasztása.
Ha a nagy kiszerelésű Média ragasztóval dolgozunk, akkor kell egy ecset, hogy bekenhessük az oldalainkat. Ha a kisebb kiszerelésű csőrős kupakkal ellátott ragasztónk van, akkor az ecsetre nincs szükség. A képen látható módon kenjük be (vékonyan!) a félbehajtott lap külső oldalát (nem kell az egészet telibe kenni, csak itt-ott, főleg a szélek legyenek beragasztózva!). A Média ragasztó azért tökéletes választás, mert nem hullámosítja a papírt.
Ezt ragasztjuk hozzá a következő oldal külsejéhez, így:
Az oldalakat még ragasztás előtt díszíthetjük is. Erre mutatok néhány egyszerű példát. Az első mindjárt a varrógép. Nemrég sikerült szert tennem egy mini varrógépre, amit már nem kell állandóan elővenni-összeállítani-eltenni. Ezzel körbevarrtam (fontos, hogy még ragasztás előtt) az egyik oldalt.
Itt egy darab farmeranyagot varrtam oda az oldal széléhez:
Utána folytattam az összeragasztást a következő oldallal:
A papírkészletben található egy papír, amin kivágható kártyácskák (tag-ek) vannak. Ebből kivágtam egyet, majd sima irodai lyukasztóval kilyukasztottam és zsineget fűztem bele.
Egy farmerdarabbal alábélelve felvarrtam a következő oldal bal felső sarkára.
Kijelöltem a (fél)oldal közepét.
Majd körlyukasztóval kivágtam belőle egy félkört.
Valahogy így:
Ezúttal nem a Média ragasztót használtam, hanem kétoldalú ragasztót tettem fel "U" alakban.
A kétoldalú ragasztót a következőképpen érdemes használni: először nem húzzuk le a teljes felületet, csak egy-egy apró szakaszon választjuk le, majd a hordozót kihajtjuk (mint a lenti képen). Ezután illesztjük (jelen esetben az előző) oldalhoz. Ha mindenhol illeszkedik, szorosan odafogjuk, a leválasztott részeknél rányomjuk, és utána a hordozót óvatosan kihúzva véglegesítjük.
Ha jól dolgozunk, akkor az oldal tetején egy zsebecskét kapunk (itt fejjel lefelé van):
Ha hozzáragasztjuk a további oldalakat, valami ilyesmi végeredményt fogunk kapni:
Azért, hogy a "gerincnél" biztosan jól ragadjon, csipesszel szorítsuk össze és tegyük félre kicsit száradni.
A borítóhoz a vastag kartonból és a borítónak szánt scrapbook papírból is vágjunk 2-2 db 6x6 inch-es darabot. Ha pizzás dobozt mondok (én azt használtam), akkor arra gondolok, amiben a házhoz rendelt scrapbook papírok jönnek. Amiben már pizza volt, az nagy valószínűséggel zsíros, így semmiképpen nem használható!
Ragasztózzuk be a kartont, és helyezzük rá a scrapbook papírt.
Ragasszuk rá a kész borítót az albumunk elejére és a hátuljára is. Simogassuk rá alaposan, hogy biztosan megragadjon.
Ha jól dolgoztunk, akkor most egy ilyen "szendvicsünk" van:
Most már majdnem készen vagyunk, csak az albumkánk gerince nem túl esztétikus. Ahhoz, hogy eltüntessük a lapok illesztésének látványát, vágjunk farmer anyagból egy 3 3/4 x 6 inch-es darabot.
Kicsit ki is rojtozhatjuk a farmer anyag széleit.
Az album gerincétől mérjünk be 1 1/2 inch-et (az elején is, és a hátulján is). Húzzuk is meg a vonalat végig.
Textilragasztóval ragasztózzuk be az így kijelölt területet.
Ragasszuk rá a farmert.
Most fordítsuk meg, és ismételjük meg ezt a műveletet a másik oldalon is.
Fontos! Ha jól mértünk-vágtunk, akkor a farmer nem feszül rá a gerincre!
Ezzel tulajdonképpen készen is vagyunk az album alapjával. Az albumkarikás módszert leszámítva ez az egyik legegyszerűbb albumkötési technika. Gyorsan megvan, és látványos az eredmény.
Ötlet, fotó és kivitelezés: Sztarenki Szilvia (beedeescrap)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése