Eddigi életem folyamán háromszor voltam Olaszországban, ebből kétszer Velencében. Először kislányként, kilenc évesen jártam a "Víz városában" és elmondhatom, négy dolog maradt meg bennem igazán: a halpiac (irtó kellemetlen szagú, de nagyon érdekes volt), a sajtos üzlet (élményben ugyanaz, mint a halpiac), a rengeteg hatalmas vörös Tiziano plakát (ha jól emlékszem valamiféle Tiziano fesztivál volt), és igen... a temérdek csillogó, szebbnél-szebb és titokzatosnál-titokzatosabb velencei álarc. Akkoriban még az összes kézzel készült remekmű volt (ma már sajnos nem így van), következésképpen szinte megfizethetetlen.
Az álarcok iránti szerelem nem múlt el, és szerencsére a rengeteg rendelkezésre álló hobbivegyszer, kiöntőforma és papírmasé alap segítségével az otthonunkba varázsolhatjuk a velencei hangulatot.
