Toszkán stílusú virágtartó, az újrahasznosítás jegyében

A tavasz, szobanövényeink és balkonvirágaink átültetésének szezonja. Azért, hogy egyedi virágtartóink legyenek, nem kell vagyonokat kifizetnünk egy-egy mutatósabb darabért a szakboltokban. Elég néhány kiürült tejfölös vödör és az új termékünk, a kőhatású paszta. Egy toszkán stílusú terrakotta virágtartót készítettünk, hogy lássátok „kutyából is lehet szalonna”. Nézzük, hogyan válik a műanyag edényből, vérbeli égetett agyaghatású virágtartó.

Szükséges anyagok és eszközök:

-          Pentart kőhatású paszták (terrakotta és homokkő)
-          Pentart elefántcsont gyanta szett
-          Pentart szilikon nyomóforma
-          Pentart matt dekupázs ragasztólakk
-          Pentart alapozó paszta (fekete)
-          Pentart expressz ragasztó
-          Hőlégfúvó vagy hajszárító, ecset, szivacsecset, vágókés, maszkolószalag
-          Műanyag tejfölös vödör és újságpapír

Először a műanyag edényt dolgozzuk meg. A peremét vágjuk körbe egy vágókéssel. A levágott peremet fordítsuk meg és fejjel lefelé húzzuk a tejfölös vödör peremére. A megfordított perem szebben követi az edény kiszélesedő alakját, így egy virágcserép alakú edényt kapunk. Ha szükséges, akkor expressz ragasztóval rögzíthetjük a levágott részt a vödör oldalához.

A virágcserépnek kinéző tejfölös vödrünket vonjuk be újságpapír darabokkal. Matt dekupázs ragasztólakkal rögzítsük őket. A műanyag edény belső falán, csak pár centire lógjon be a dekupázsolt újságpapír, hogy a majdani viráglocsoláskor a nedvességtől ne ázzon fel. A ragasztott újságpapírnak nem kell szépen rásimulnia az edény oldalára, sőt, a keletkező barázdák még rusztikusabbá teszik az alapunkat a további munkához.

A virág kaspó oldalára kerülő díszt elefántcsont gyantából készítjük el. A szilikon nyomóformába öntött elefántcsont gyanta, kötést követően hajlítható. Ha a teljes megszilárdulást követően szeretnénk hajlítani az öntött mintát, akkor egy hajszárítóval visszalágyíthatjuk a díszt, ez azonban mindig jól szellőző helyiségben végezzük. Az elefántcsont gyantát ebben a formában rásimítjuk az edény íves oldalára, és rögzítjük ragasztószalaggal, míg újra megkeményedik. Ebben a videóban  megnézheted az elefántcsont gyanta pontos alkalmazását. 

Ha nem szilikon formát és elefántcsont gyantát használunk a díszhez vagy díszekhez, akkor a kőhatású pasztákkal stencilezhetünk a már kőhatású pasztákkal kezelt felületre. 

Az íves díszünket, expressz ragasztóval rögzítsük az edény oldalára, majd száradás után alapozzuk le az egész felületet fekete (vagy fehér) alapozó pasztával. Az edény belső felét is lekezelhetjük, de akkor a belsejét oldószeres lakkal kenjük le a teljes munka végeztével, amikor már ezt a részt is bekentük vékonyan alapozó pasztával és kőhatású pasztával. Az így előkészített virágtartók belseje tartósabb használatra is alkalmas.

A díszített és alapozott virágtartónkat, kétféle kőhatású pasztával díszítjük tovább. Először a két színt keverve, vastagabb rétegben, egy ecsettel vigyük fel, majd hagyjuk megszáradni. Ezután a terrakotta színű kőhatású pasztából és vízből, készítsünk egy folyékony pépet. Ezzel a péppel kenjük le az egész felületet. Hajszárítóval gyorsan megszáríthatjuk és a világosabb (homokkő) színű pasztából is készítünk egy híg pépet. Ezt a világos színű híg pasztát is felkenjük a teljes felületre, majd egy szivacsecset segítségével, visszatöröljük. Az így kapott terrakotta hatású virágtartónk a megszólalásig hasonlítani fog az igazi toszkán cserépedényekre.

Mint már írtuk, ha az edény belsejét is megdolgozzuk, akkor érdemes lakkozni a belső rész, hogy tartós legyen. A külsejét nem szükséges lakkozni, de ha valaki szeretné, akkor vízbázisú matt lakkal lekenheti. Ha a belsejével nem foglalkozunk, akkor egy műanyag kaspóban ültetett virágot helyezzünk az újonnan díszített kaspónkba, így a víz nem éri majd a belsejét.

Reméljük kedvet kaptatok egy kis újrahasznosításhoz és „kreatív virágátültetéshez”és kipróbáljátok a fantasztikusan sokoldalú kőhatású pasztáinkat! Kellemes munkát és örömteli alkotást kívánunk Nektek!

Ötlet, fotó és kivitelezés: Lakbear