2016. április 8., péntek

Hortenziás tányér néhány lépésben

Szeretnél egy dekupázsolt tányért amin akár késsel-villával is ehetsz és nem kell attól tartanod, hogy megsérül a festékréteg? Akkor ez a poszt neked szól!


Szükséges anyagok és eszközök:

-rizspapír (DFS 354)
-rizspapír (fehér)
-matt lakk
-kétfázisú finomvonalas repesztőlakk
-antikoló paszta (arany)
-oldószeres fényes lakk
-akrilfesték (fehér, elefántcsont, tejeskávé, sólyombarna)
-folyékony fém (arany)
-ecsetek, szivacsecsetek, szivacskocka
-csiszolópapír (240-es)







Egy nagyon helyes madárkás rizspapírt választottam. Az óralapként megtervezett képről első lépésben levágtam a számokat és pontosan körbevágtam a mintát.


A tányért zsírtalanítottam egy alapos mosogatással, majd lefelé fordítva, a hátuljára ráborítva ragasztottam fel a mintát. Ez esetben matt lakkal.


Amikor a képen is kör alakú rajzolat van, különösen ügyeljünk hogy pontosan középre rögzítsük.
A matt lakkal a tányér üresen maradó részeit is átkentem.


Száradás után a képen kívül eső részekre jöhet a finomvonalas repesztőlakk első fázisa egyenletes rétegben.


Az első fázis száradása után, amit semmiképpen nem szabad hajszárítózni, következik a második fázis felvitele.


Ezt már lehet langyos levegővel finoman szárítani. A kialakult repedéseket antikoló pasztával (vagy metál viaszpasztával) emeltem ki. A felesleget terpentinnel töröltem vissza.


 A pasztát én egy napot hagytam száradni. Ezután oldószeres lakkal lezártam a repesztőlakk felületét.


Fehér akrilfestékkel vékonyan lefestettem a mintát.


Mint látható nem az egész rizspapírt, csak a külső virágokat, leveleket. Azért, hogy később a festék tényleg csak a hátteret színezze.


Most jön a trükkös része a történetnek: a tányért immár színére fordítva, alulról kezdtem neki a festegetésnek. Kívül a legsötétebb szín, a sólyombarna, majd a tejeskávé, ami után az elefántcsont, végül a fehér következett. A szivacsecseteket a színeknek megfelelően váltogattam.


Száradást követően fehér rizspapírral bevontam az egész felületet ami ellenállóbbá teszi a későbbi használat szemben.


Száradás után levágtam a túllógó részeket.


Lecsiszoltam nem csak a rizspapír szélét, hanem a festéket is ami a tányér oldalára került.


Végül folyékony fémmel körbepamacsoltam a tányér élét. A hátulját célszerű még néhány rétegben lelakkozni.


Íme a végeredmény :-)




 Ötlet, fotó és kivitelezés: Kalmár Tímea - DecoMűhely

9 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...